Luis de Molina
| Luis de Molina | |
 | |
| Született | 1535. szeptember 29. Cuenca |
| Elhunyt | 1600. október 12. (65 évesen)[1][2][3][4][5] Madrid |
| Állampolgársága | spanyol |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | ambassador of Spain to the Kingdom of Portugal |
| Iskolái |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Luis de Molina témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Luis de Molina (Cuenca, 1535. – Madrid, 1600. október 12.) spanyol jezsuita gondolkodó. Róla nevezték el a teológiai iskolát, a kegyelemtani rendszert, a molinizmust , amely igyekszik összeegyeztetni az isteni gondviselés és az emberi szabad akarat látszólagos feszültségét.[6]
Élete
[szerkesztés]Nemesi családban született. Tizennyolc éves korában lépett be a jezsuita rendbe. Noviciátusa végeztével a portugáliai Coimbrába küldték filozófiát és teológiát tanulni. 1563-tól Coimbrában a filozófia tanára, 1568-tól az évorai egyetemen a teológia tanára volt. 1590-ben visszavonult szülővárosába, hogy kizárólag írással foglalkozzon. 1600-ban az újonnan nyílt madridi jezsuita kollégiumban elvállalta az erkölcsfilozófiai tanszéket, de fél év múlva meghalt.
Munkássága
[szerkesztés]Molina fő műve, amelyet harminc éven át írt, a Concordia liberi arbitrii cum gratiæ donis, divina præscientia, providentia, prædestinatione et reprobatione címet viseli. 1598-ban adták ki Lisszabonban Albert bíboros, Portugália főinkvizitorának, II. Rudolf császár fivérének támogatásával. A mű témája a kegyelem és a szabad akarat összeegyeztetése, a tridenti zsinat tételeinek tudományos alátámasztására tett kísérlet. Formáját illetően a mű Aquinói Szent Tamás Summa Theologiae című művének egyes részeihez írt kommentár. Stílusa nehézkes, a hosszú mondatok és a többszöri ismétlések nehézkessé teszik olvasását.
A Concordia heves vitákat váltott ki a katolikus egyházon belül, és Molinát feljelentették a spanyol inkvizíciónál. Amikor a viták túl messzire mentek, VIII. Kelemen pápa hallgatást parancsolt a vitázóknak, és 1596-ban bekérette az írásokat a Vatikánba. 1598-ban bizottságot hozott létre Molina nézeteinek kivizsgálására. A bizottság éppen Molina halálának napján hozta meg a munkát elítélő döntését.
-
De Hispanorum primogeniorum origine ac natura, 1588 -
De iustitia et iure, 1733
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven)
- ↑ Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
- ↑ Keathley, Kenneth (2010). Salvation and Sovereignty: A Molinist Approach. Nashville: B&H Publishing Group. pp. 16–41. ISBN 978-0-8054-3198-8.
Források
[szerkesztés]- Joseph Pohle: Luis de Molina. In The Catholic Encyclopedia. Vol. 10. New York: Robert Appleton Company. 1911.
- Magyar katolikus lexikon IX. (Meszr–Olt). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2004.